Az igazi latin-amerikai t�ncok - mint p�ld�ul a Samba, Rumba �s a Mambo - haz�ja Afrika. Jellemz� r�juk, hogy kiemelt hangs�lyt kap a mozg�sban a testr�szek izol�ci�ja, ellent�tben az eur�pai t�ncokkal, ahol a mozg�s a test k�zpontj�b�l indul ki. Az afrikai t�ncot, mint kult�r�rt�ket a rabszolg�k vitt�k az �j haz�ba, D�l-Amerik�ba a XVII. �s XVIII. sz�zadban. Ezzel szemben az �szak-Amerik�ba telep�tett feket�knek hosszabb id� kellett ahhoz, hogy t�ncst�lusukat a feh�rek elfogadj�k. Csak a XIX. sz�zad v�g�n kezd�d�tt a fekete �s feh�r mozg�selemek �sszeolvad�sa az afro-amerikai t�ncst�luss�, mely a nagy Jazz korszak kezdet�t jelentette. A latin-amerikai t�ncok megjelen�se Eur�p�ban a h�szas, illetve harmincas �vek elej�n volt �rz�kelhet�, amikor a Samba 1924/25-ben, �s a Rumba 1931-ben el�sz�r bukkant fel a b�ltermekben. Az �tt�r�s csak a II. vil�gh�bor� ut�n az �tvenes �vekben k�vetkezett be. Mindenekel�tt a franci�k voltak azok, akik a Samb�t, Rumb�t, Mambot �s Cha-Cha-Cha-t, valamint a spanyol Paso Doble-t an�lk�l form�lt�k meg, hogy karakter�ket illet�en d�nt�en megv�ltoztatt�k volna a t�ncokat. Az addig szok�sos angol st�lushoz k�pest annyi v�ltoz�s t�rt�nt, hogy a nyitott t�nctart�s testkontaktus n�lk�l vagy csak korl�tozottabb testkontaktussal, valamint a cs�p�- �s medencemozg�sok els�dleges hangs�lyoz�s�val kont�roz�dott. 1955-t�l az Amat�r Eur�pa Bajnoks�gokon valamint, 1960-t�l a vil�gbajnoks�gokon kezdetben n�gy t�ncot mutattak be, amelyeket f�k�nt a francia p�rok nyertek. A Rumba �s a Tang� hovatartoz�s�r�l k�l�nb�z� v�lem�nyek hangzottak el. A Rumb�t gyakran hatodik standard t�nck�nt emlegett�k, mik�zben a Tang� latin-amerikai eredete alapj�n negyedik t�nck�nt a latin t�ncokhoz soroltatott. Csak 1961-ben d�nt�tt�k el, hogy a Tang� �t�dik versenyt�nck�nt a standard t�ncokhoz tartozzon. Egy�ttal a Cha-Cha-Cha, Samba, Rumba �s Paso Doble mellett a negyedik latin-amerikai versenyt�ncnak nyilv�n�tott�k. A Jive csak 1968-ban kapta meg az �t�dik versenyt�nck�nt val� elismer�st az Amat�r T�ncosok Vil�gsz�vets�g�t�l. Az 50-es �vek v�g�n a latin-amerikai t�ncok is felv�telt nyertek a t�nciskol�k programj�ba s a fiatalok t�megesen �z�nl�ttek a t�nc�r�kra. A latin-amerikai t�ncok technik�j�val az angolok is foglalkoztak, valamint �k alkott�k meg a ma is �rv�nyes technikai alapokat. Walter Laird 1964-ben kiadott k�nyve, a Technique of Latin American Dancing jelentette az alapk�vet. A Paso Doble-t a francia t�nctan�rok �s a versenyt�ncosok stiliz�lt�k mostani form�j�ra. Ma a latin-amerikai t�ncversenyeken a t�ncosok a Cha-Cha-Cha-t, Samb�t, Rumb�t, Paso Doble-t �s a Jive-ot mutatj�k be, imm�ron 1968 �ta.